Káldy 100
Nyitólap > Képtár > Aktuális > Időszaki kiállítások > Káldy 100
Kamarakiállítás a 100 éves Káldy Lajos festményeiből
2022. április 27. - 2022. május 29.
Megnyitó: 2022. április 27. 17.00
Káldy Lajos 1922 április 1-én született a Vas megyei Csipkereken. Onnan ered a falusi táj, a föld iránti szerette az ottani lét iránti tisztelete és alázata, amely aztán egész életén át elkísérte. Az elemi iskolát már Kőszegen végezte, mivel a család oda költözött. Elmondása szerint gyakran rajzolta meg osztálytársai házi feladatait, melyekért némi zsebpénzhez jutott.. A rajzi alapokat és a perspektíva látásmódját Soltész János tanártól sajátította el. A polgári iskola után egy évig otthon maradt, sajnos a család nehéz anyagi körülményei miatt nem tudott képességeinek megfelelően tovább tanulni. Végül mérlegtanoncnak állt be. A MÁV járműjavítóban dolgozó bátyjának köszönhetően került Jaksa Istvánhoz rajzolni tanulni, majd a Derkovits Gyula Képzőművészeti Szabadiskolába, amelyet Radnóti Kovács Árpád és Burány Nándor vezettek. 1963-67 között a Pécsi Tanárképző Főiskolára járt, ahol aztán rajz, földrajz szakos tanári diplomát szerzett.
Nyugdíjba vonulásakor pedagógus szolgálatért érdemérmet kapott.
1961-től rendszeresen készített rajzokat a Savaria Múzeum számára többek között Szentlélek Tihamérnak is.
Nehéz, mozgalmas és színes élete egészén keresztül a rajz és a népművészet iránti elkötelezettség kísérte. A zöldek végtelen skálájával festi képeit. Mesterien használja a hideg-meleg színkontrasztok hatásait. Radnóti Kovács Árpádtól, mesterétől és példaképétől tanulta a friss, ropogós festői előadásmódot, a szaftos festőiséget. Burány Nándortól a tiszta színekre való törekvést, a színörömöt tanulta.
Káldy Lajos így vall magáról: „ A varázslatos szépségű magyar táj festője lettem”. Vízfestményein, melyeket a legszívesebben fest, megjelennek a csendéletek, a mezők, erdők, a falusi táj, az oly sokak által a falinaptárokról is ismert borospincék valamint időnként a városi architektúrák.
Pontosan ilyen a téli táj romantikájában, a park közepén magas hófödte fenyőfák mögött álló víztornyot megörökítő festménye is. A kép bal sarkában vázlatosan megfestett emberfigurák által még jobban kiérződik az építmény és a természet monumentalitása.
Képanyag megtekinthető http://kaldylajos.hu/