Tematikus tárlatvezetések a Szombathelyi Képtárban

2021. július 18.
7. Textilművészeti Triennálé 

A textilművészet több, mint ötven éve van jelen Szombathely város kulturális életében. Az első nagy kiállítást, ahol a mű domináns eszköztárát a vetülék és felvető szálak kereszteződéséből kialakult puha, melegséget sugárzó közeg alkotta - a Textil ’69 című kiállítás volt, melyet Szombathelyen a Savaria Múzeum falai között 1969-ben rendeztek meg.
Ahogyan a világban minden, pontosan ugyan úgy a textilművészeti tárlataink is bizonyos átalakuláson estek át az idők folyamán kezdve attól, hogy a kezdetleges kétévenkénti biennálék 2003-tól triennálékká alakultak. át A változás a helyszínt is érintette, mely 1988-tól az akkor újonnan megépült Szombathelyi Képtárba tevődött át.
Idén a 7. Textilművészeti Triennálét rendezzük meg öt kategóriában: fal és tértextilek, textil designe, nemzetközi miniatűrtextil, zászló és szalag kiállítás formájában.

2021. augusztus 7. és 8.  14.30
Minitextil - maxi gondolatok 
Az 1970-ben Szombathelyen útjára bocsátott Fal- és tértextil Biennále mellé, 1973-ban felsorakozott az Iparitextil Biennále – Vas megyében akkor kiemelkedő volt a textilipar, majd 1975-től a miniatűrtextil kiállítás.  A három „T” időszakában ezeknek a miniknek a fontosságát, üzeneteinek mélységét a kultúrpolitika elbagatellizálta, és pontosan ezért tudott ennyire népszérűsödni és egy csapásra a világ legnagyobb és legfontosabb ilyen rendezvényévé válni. Idén a 7. Textilművészeti Triennálé alkalmával ismét megrendezésre került a Nemzetközi Miniatűrtextil Triennálé.
 
2021. szeptember 12. 14.30
50 éves a Szombathelyi Textilbiennálé
Az 1970-ben útjára indított 1. Fal- és tértextil Biennálé, mely azóta triennálévá alakult, mára már ötven éves múltra tekint vissza. Ennek apropójából rendeztük meg 2021-ben a nagy átfogó, a gyűjteményünket bemutató grandiózus kiállítást a felújított Szombathelyi Képtárban, melyhez szorosan kapcsolódva megjelentettük a textilgyűjteményünk fal- és tértextiljeit bemutató katalógust, ezzel is tovább bővítve a Szombathelyi Képtár saját gyűjteményeit feldolgozó kiadványok számát. A kiállítás több, mint 1100 négyzetméteren, közel 150 művet mutat be, közöttük több mint 20 olyan ikonikus művet, mint Droppa Judit „Feszültség” című alkotása, Péreli Zsuzsa „Amnézia” című gobelinje vagy Attalai Gábor „20 szalag” tértextilje, nem is beszélve Gecser Lújza velemi textilkísérleteiről.
 
2021. október 23. 14.30
A Képtár képzőművészeti gyűjteményének realista irányvonala
A felújítás után a Képtár új állandó kiállítással várja a látogatókat. A képzőművészeti anyag többféle korszak, stílus és mester alapján mutatkozik be, felvonultat kiemelt alkotásokat is. Ilyen kiemelt alkotás Szőnyi István: Dunai táj című műve is, amely a „Realizmusok” irányzatába tartozik. A kiállításnak ez a fejezete többes számban szerepel, mivel itt mutatkoznak be az egykori szocialista képzőművészek realista alkotásai, valamint a posztimpresszionista, posztnagybányai művek is. Ennek a stílusnak a közös alapja a látott valóság kemény, rajzos, plasztikus vagy kritikus megközelítése.
Tárlatvezető: Heckmann-Kiss Ágnes

2021. november 21. 14.00 
Rumi Rajki István és a szobrászati alkotások az új állandó kiállításban 
Rumi Rajki István, aki a Müncheni Akadémián Baltasar Schmirrnél végezte művészeti tanulmányait, majd 1917-től Budapesten Stróbl Alajos mesteriskolájába járt 1913 óta folyamatos kiállítója volt a budapesti Műcsarnoknak. Korai művei erősen naturalisztikus alkotások, míg az 1921-1936 között Szombathelyen  készitetteken a klasszicizmusa bontakozott már ki.  A tárlatvezetésen két jelentős alkotásával ismerkedhetnek meg a látogatók a „Kígyóölő”- vel, mely az ember és az állat küzdelmének bemutatása a lendület és a mozgalmasság kifejező erejével hat ránk valamint egy, a gyengébbik nem által inspirált női aktot.
Tárlatvezető: Kékesi Gábor
 
2021. december 19. 15.00

Nőművészet a Szombathelyi Képtár gyűjteményében
A Szombathelyi Képtár a megnyitását követően szinte az első gyűjtemények egyikeként vállalta fel a nőművészettel kapcsolatos gyűjtési és művészettörténeti tematikát. A 2000-es években Keserű Katalin szerkesztésében megjelent szakirodalom- „Modern magyar nőművészet” című összefoglaló szakmai munkája új megközelítésben tálalja a nőművészet tematikáját. A nő, mint művész és az általa megélt női és  művészeti identitás, ezek férfiaktól eltérő jegyei, életének eseményei, története, új határozott megvilágításba helyezték a női alkotókat. Maga a kategória nem köthető egyetlen művészeti stílushoz, műfajhoz sem-inkább a stílusok sokfélesége jellemzi. Korszakonként mind az állandó  kiállításunkban mind a művészettörténeti kánonban markánsan elkülöníthetőek a 20. század  első felének alkotói (1925-1949), illetve a második világháborút követő kulturális és társadalmi változásokból következő- a patriarchális nyugati kultúrával szembenálló- feminista törekvések, illetve az ezredforduló női identitásának markáns lenyomatait hordozó női alkotók.
 Az állandó kiállításban bemutatott képző,- és iparművészeti alkotók és alkotások tükrében érdekes párhuzamot láthatunk a nők társadalomban és kultúránkban elfoglalt szerepinek, jelképeinek és attitűdjüknek történelmi és művészeti  változására.
Tárlatvezető. Bodorkós Orsolya
 
A programok ingyenesek.