A Szombathelyi Képtár állandó kiállítása

Az 1985-ben megnyílt Szombathelyi Képtár országos gyűjtőkörű tematikus múzeum, amely az évi 15-20 időszaki kiállítással “Kunsthalle” típusú intézményként is működik. A hazai és külföldi művészek önálló és csoportos tárlatokon mutatkoznak be, de gyakoriak a tematikus vagy művészeti tendenciákat tükröző kiállítások is. Az épület összesen 2000 négyzetméternyi impozáns terei nagyszabású tárlatok és kamarakiállítások rendezésére egyaránt alkalmasak. 
A képtár 17-19. századi festményeket is őriz, de karakterét a 20-21. századi magyar művészet határozza meg. A gyűjtemény gyarapításában és a kiállítások szervezésében ugyanaz a célunk: a nemzetközi tendenciák nyomon követésével a magyar művészek bemutatása. Ennek szellemében kerültek gyűjteményünkbe a korai magyar avantgard (Kassák Lajos és köre), a pop art, a minimal art és a konceptualizmus alkotásai, és jelentős művek reprezentálják a ’80-as évek új hullámát. A fiatal generáció tevékenységét – a tradicionális festészettől a multimédiáig – is rendszeresen bemutatjuk.
2500 darabos textilkollekciónk az ország legnagyobb kortárs textilgyűjteménye.  A művek többsége a Textil Biennáléra - később Textil Triennáléra - érkezett, melyet 1970 óta rendez Szombathely. Nemzetközi miniatűrtextil-gyűjteményünk a művészek ajándékaként került a a képtár tulajdonába.  
A Képtár legújabb, különálló egysége a Schrammel-gyűjtemény, mely a Kossuth-díjas Schrammel Imre keramikusművész életművének egy részét foglalja magába.
Az intézményhez restaurátorműhely, valamint 10 000 kötetes szakkönyvtár és adattár is tartozik, a konferencia- és vetítőtermek pedig gyermekfoglalkozásoknak és nemzetközi találkozóknak adnak helyet.

Korszakok, stílusok, mesterek
A Szombathelyi Képtár új állandó kiállítása
Megnyílt 2021. október 7-én
 
A közelmúltban megújult Szombathelyi Képtár új állandó kiállítása a 20-21. század magyar művészettörténetét gyűjteményének karakteréhez igazítva mutatja be, érzékeltetve az intézmény megnyitása utáni művészeti szemléletváltásokat. A koncepció a műalkotások jellegzetességei alapján sorolja kategóriákba a műveket, így párhuzamos jelenségeket szemléltet. Összesen közel 200 képzőművészeti és iparművészeti alkotás látható.  A képzőművészeti egység a Képtár mindkét nagy műtárgycsoportjából válogat: felsorakoztatja a klasszikus modern 20. század első feléből származó műveket és az ún. neoavantgárd generáció munkáit. A dr. Gálig Zoltán művészettörténész által kidolgozott koncepció 15 fejezetben jeleníti meg a műveket:
 

1. Avantgárd - A klasszikus modern művészet a múlt századelő avantgárd irányzataival kezdődik. Nálunk a nagybányai neósok, a Nyolcak és az aktivisták tevékenysége sorolható ide. - Bernáth Aurél, Bortnyik Sándor, Bossányi Ervin, Kassák Lajos, Márffy Ödön, Nemes Lampérth József, Schadl János, Tihanyi Lajos, Uitz Béla
2. Realizmusok - A közös nevező a látott valóságon alapuló kemény, rajzos, vagy plasztikus megformázás, a kritikai látásmód. Itt mutatjuk be az egykori szocialista képzőművészek realista alkotásait és a posztimpresszionista – posztnagybányai műveket. - Bán Béla, Bartha László, Berény Róbert, Bornemisza Géza, Derkovits Gyula, Endresz Alice, Goldman György, Háy Károly László, Mészáros László, Miháltz Pál, Nagy István, Orbán Dezső, Szőnyi István, Ziffer Sándor
3. Art deco - Időtartam cca. 1926- cca.1936. - Bán Béla, Bortnyik Sándor, Bene Géza, Dési Huber István, Gábor Jenő, Kádár Béla, Marik Brigitta, Paizs Goebel Jenő, Rumi Rajki István, Ruttkay György, Sztehló Lili, Vörös Géza
4. Nőművészet I. - A Szombathelyi Képtár elsők között kezdett el a nőművészettel foglalkozni. A kortárs témájú Cherchez la Femme I-II c. kiállításunk nyomán kezdődött el a kutatás a korábbi időszak irányába is. Időtartam cca. 1925-1949. - Anna Margit, Bartoniek Anna, Földes Lenke, Futásfalvi Márton Piroska, Lesznai Anna, Sztehló Lili, Szuly Angéla, Vaszkó Erzsébet, Zemplényi Magda
5. Expresszionizmus – Jellemzően a stílus 1905 és 1949 között alkotó magyar képviselői - Bán Béla, Bartoniek Anna, Berda Ernő, Bokros Birman Dezső, Bortnyik Sándor, Derkovits Gyula, Dési Huber István, Farkas Aladár, Forgács Hann Erzsébet, Gross- Bettelheim Jolán, Háy Károly László, Márffy Ödön, Sugár Andor, Perlrott- Csaba Vilmos, Ruzicskay György, Szalay Lajos, Vilt Tibor
6. Szürrealizmus és absztrakt - A magyar szürrealizmus leginkább a szentendrei művészethez köthető. Fénykora az Európai Iskola időszaka volt. (1946- 1948/49) - Anna Margit, Ámos Imre, Bálint Endre, Bán Béla, Fekete Nagy Béla, Gyarmathy Tihamér, Jakovits József, Lossonczy Tamás, Marosán Gyula, Martinszky János, Martyn Ferenc, Szántó Piroska, Vajda Lajos, Zemplényi Magda
7. „Magyar klasszikum” – Forrása a klasszikus görög és római művészetben keresendő. A művek egy része a nyugalmat, az idillt sugározza, míg más alkotások az antikvitás felidézésével a drámaiságot hangsúlyozzák. Aktuális témák ritkán szerepelnek, annál gyakoribb a természetközeli élet, munka ábrázolása - Bartha László, Borsos Miklós, Ferenczy Béni, Gadányi Jenő, Ilosvay Varga István, Kron Jenő, Miháltz Pál, Szalay Lajos, Varga Nándor Lajos, Vedres Márk
8. Kategóriákon kívül (emblematikus művek és művészek) - A nagy művészek jelentős része kategóriákba besorolhatatlan, bár bizonyos műveik erősítettek stílustendenciákat. Életművük ugyanakkor felette áll az egyszerű meghatározásoknak. - Barcsay Jenő, Bartha László, Csernus Tibor, Derkovits Gyula, Dési Huber István, Ferenczy Béni, Gruber Béla, Kassák Lajos, Kondor Béla, Miháltz Pál, Sugár Andor, Szántó Piroska, Varga Imre
9. A grafika évtizedei - A ’60-70-es években jelentős fellendülést élt meg a magyar grafika. A nagy számban megjelenő könyvek jelentős részét kellett illusztrálni. A képtár nyitása előtt kimondottan hangsúlyt kapott ezeknek az alkotásoknak a gyűjtése. - Almássy Aladár, Banga Ferenc, Csohány Kálmán, Felvidéki András, Fillenz István, Gross Arnold, Kass János, Prutkai Péter, Sáros András Miklós, Somogyi Győző, Ujházi Péter, Wahorn András
10. Neoavantgárd - Az 1968/69-es IPARTERV kiállítás fordulópont a magyar művészetben. Az ekkor jelentkező fiatal művészek szembefordultak az állam által támogatott konformista törekvésekkel, és a legújabb nyugati irányzatokat megismerve hozták létre azt, amit napjainkban a kortárs magyar művészet kezdeteként ismerünk el. Klasszikus csoportosulások: a Zuglói kör, az „Ipartervesek”, a Szürenon.  - Bak Imre, Baranyay András, Csiky Tibor, Frey Krisztián, Galántay György, Gulyás Gyula. Hencze Tamás, Jovánovics György, Keserü Ilona, Konkoly Gyula, Lakner László, Major János, Maurer Dóra, Molnár Sándor, Nádler István, Paizs László, Pálfalusi Attila, Pinczehelyi Sándor, Tót Endre
11. Jelek, nyomok, mitológiák - Az itt szereplő művészek közös jellemzője, hogy egyéni világot, mitológiát, valamint csak rájuk jellemző jelrendszert dolgoztak ki. - Bukta Imre, Deim Pál, Gellér B. István, Halász Károly, Károlyi Zsigmond, El Kazovszkij, Ország Lili
12. Posztmodern - Radikális szubjektivizmus, szembefordulás a régi avantgárddal, (művészet)történeti, mitológiai idézetek, szubjektív mitológiák, az aktuális jelenségek figyelemmel kísérése egyaránt jelen van a stílusban, amely a neve ellenére a modern művészet témakörébe tartozik. A képtár gyűjteményébe első hullámban Mayer Mariann és Tóth Ferenc gyűjtésének eredményeként kerültek ilyen művek 1984/85-ben, de a későbbiekben is történt gyarapodás. - Barabás Márton, Birkás Ákos, Bullás József, ef Zámbó István, Fehér László, Gémes Péter, Klimó Károly, Koncz András, Körösényi Tamás, Mulasics László, Nyári István, Szirtes János
13. Új médiumok - Az 1990-es évek nemzedéke körében egyre gyakoribb lett a komputerhasználat a képzőművészetben. Az objekt művészet is fejlődésnek indult. Gyűjteményünkben ezt elsősorban a printek megnövekedett száma jelzi, és vannak olyan objekt jellegű alkotások is, amelyek a modern technikával készültek.  - Komoróczky Tamás, Lakner Antal, Halász Péter Tamás, Mátrai Erik, Ravasz András, Szarka Péter, Várnai Gyula
14. Nőművészet II. - Benczúr Emese, Geszler Mária, El Kazovszkij, Keserü Ilona, Makovecz Anna, Maurer Dóra, Ország Lili, Sebők Éva
15. Megidézett klasszikusok – A műalkotások konkrétan egy-egy alkotó bizonyos művére, vagy valakinek a kimutathatóan inspiráló hatására reflektálnak: továbbgondolják, esetleg bizonyos értelemben „kisajátítják” azt. Nagyon érdekes, hogy egy kortárs művész miként tehet maivá egy régi művet, vagy eszmét. Ennek megfelelően Braun András Roy Lichtensteint, Gerhes Gábor Izsó Miklóst, Konkoly Gyula Paul Gauguint, László Dániel Csontváry Kosztka Tivadart helyezi művének fókuszába. - Braun András, Gerhes Gábor, Konkoly Gyula, László Dániel

 
Az új állandó kiállításból nem hiányozhatnak az iparművészeti alkotások sem: Cebula Anna művészettörténész koncepciója alapján négy külön tematikai egységben kapunk áttekintést a kortárs textilművészet hazai és nemzetközi irányairól.

1. A magyar avantgárd fal- és tértextil (1968-1983)
2. A Velemi Alkotóműhelyben készült kísérleti textilek (1975-1983)
3. Az újtextilesség hatása (1983-2018)
4. A nemzetközi miniatűrtextil (1975-2018)

Pályázati forrásnak köszönhetően a kiállítással egyidőben katalógus is készült, amely a tárlaton látható válogatásnál jóval tágabb áttekintést ad a Szombathelyi Képtár képző- és iparművészeti gyűjteményéről. A közeljövőben pedig elkészül az a multimédiás tárlatvezető rendszer, amely 50 kiemelkedő jelentőségű művet fókuszba állítva részletes információt ad majd a látogatónak.